Dévérkeszeg,a vízfenék lakója.

A dévérkeszeg- ez a versenyhorgászok körében népszerű hal-rajokban élő és meglehetősen
nagyra
növő fehér halunk. Ha valahol sikerül egyet kifognod ott valószínűleg többre is számíthatsz.

A dévérkeszeg a pontyfélék családjának egyik legnagyobb édesvízi képviselője.Lapított,zömök
felépítése következtében könnyedén mozog a nádasban,a sekélyebb részeket benövő vízinövények
között.Hosszú, sötét színű hátúszója fekete,mélyen bevágott farokúszója közelében van.A fiatal
dévérek ezüstös színűek, felnőve színük mély zöldesaranyra változik. A felnőtt egyedek háta sötét, oldala zöldesbarna, hasa pedig fehér. Egyik-másik dévér sajátos színezetű-néhány testtájuk
lényegesen sötétebb lehet a másiknál. Kezdetben a dévér planktonnal,algákkal táplálkozik,csak
később tér át a rovarokra. A teljesen felnőtt egyedek gyakorlatilag mindent esznek-vízinövényeket,
rovarlárvákat,apróhalat, és főként a vízfenéken élő puhatestűeket. A nagyobbak és idősebbek
gyakran vadásznak éjszaka halivadékra és apró halakra. Néha egész rajban a felszínre úsznak-ez
a jele, hogy éppen táplálkozni készülnek. A dévérkeszegek nem válogatósak a táplálékban. Sokféle csalival fogható: szívesen fogadják a kukoricát, a csontikat, a Bojligolyókat,rofarokat és a
kenyeret, feltéve, hogy a csalit közvetlenül a fenéken kinálod fel.
A DÉVÉREK TANYÁJA:
A dévérek a víz alatti világ csapatokban élő lakói. EGY-EGY rajban több 1-1,5 kg súlyú példány is lehet. A rablóhalakkal szembeni védekezés készteti a dévéreket arra, hogy ilyen nagy csoportokat alkossanak. A halraj az egyik legjobb példája a ragadozókkal szembeni biztonság keresésének. A dévéreket az állóvízek lakóinak tartják. Jól érzik magukat a náddal benőtt sekély
öblökben, ahol táplálkoznak és melegszenek a napon. A látszat ellenére sokkal jobb alkalmazkadó
képességgel rendelkeznek, mint ahogyan általában feltételezik róluk, így jól érezhetik magukat
a mérsékelt, sőt akár a gyorsabb folyású folyókban is. Ezekben a vizekben természetes búvóhelyeken keresnek menedéket az erős sodor elől: a fák gyökerei között, a mélyedésekben,
vagy az alámosott partok alatt. A nagy dévérrajok előfordulásának a feltétele a bőséges, változatos és könnyen hozzáférhető táplálék.A vastag iszapréteggel és gazdag növényzettel rendelkező vizek remek búvóhelyet és táplálékot kinálnak számukra. A dévérrajok nagy létszámúak lehetnek az olyan vizekben is, ahová a horgászok nagy mennyiségű etetőanyagot szórnak, így a halak rendszeres kiegészítő táplálékhoz jutnak.
Fejlődési ciklusok:
A dévérkeszegek rendszerint május végén vagy június elején ívnak. Ebben az időszakban a víz
hőmérséklete már 14-17 C fok. A hímek választják ki az ívóhelyet. fejükön és testükön kemény,
szarus kinövések keletkeznek, amelyekkel a nőstények oldalához dörgölőznek. Ezzel jelzik, hogy
ideje lerakni a ragadós ikrát. A nőstények hatalmas mennyiségű ikrát raknak le a vízinövények és a nád leveleire, a víz alatti gyökerekre, vagy akára tavak és folyók fenekén lévő szemétre.
Minden dévérek három-tizenkét nap alatt kelnek ki a vizhőmérséklettől függően: minél melegebb a víz, annál gyorsabban. Az ivadékok kis részének sikerül csak életben maradnia.
Életük első évében a fiatal dévérek 5-7 cm hosszúra nőnek. Általánosságban növekedésük megehetősen lassú. Az öt -hat éves dévérek még kiló alattiak, a 2-3 kilós súlyt pedig csak tizedik életévükben érik el.
Rekorder:
A magyar rekorder egy 5,7 kilós 52 cm hosszú, dunai
dévér: Elejtője, Szemeti Simon 1998. szeptember 6-án,
etetőkosár nélküli, fenekezős készséggel terelteszákba
a kukacra megéhezett keszeget.
Statisztikai adatok:
Latin név:abramis brama
Legnagyobb súly: 7 kg
Átlagos súly:0,5-1kg
Átlagos hossz: 25-40 cm
Élethossz: 15-20 év

A felnőtt egyedek szine a vízfajtától
függően meglehetősen változatos
lehet:az aranyos barnától a zöldes-
-feketéig.
Sötét farka mélyen bevágott.
Kicsi,lefelé álló (Félig alsó állású)
szája a rovarlárvák,vizi férgek és
kis puhatestűek fenékről való
felszedéséhez alkalmazkodott.
A ragadozóhalak (pl csukák) elleni
védekezésül a dévérkeszegek
rajokat alkotnak.
A SÖTÉT HÁTÚSZÓ A TEST
közepe mögött,a farok közelében van.
Lapitott testük megkönnyiti a
növényekkel benőtt vizekben
való mozgást.
Táplálkozás közben a dévér szájnyilása
lefelé, egész teste pedig csaknem
függőlegesen felfelé áll.
DÉVÉR VAGY PONTY?
Akis dévéreket gyakran összetévesztik
az egészen eltérő kinézetű teljesen más
fajtához tartozó pontyal.Szemük mérete
alapján könnyen megkülönböztethetőek:
a dévér szeme ugyanis sokkal kisebb.
További lényeges külömbség, hogy a
dévérnek nincs bajsza,valamint farokalatti
úszójában 25 sugár van, míg a pontyéban
alig 19-21.........................................................

ELŐFORDULÁSA
A dévér elterjedt hal, valamennyi folyónk
középső és alsó szakaszán megtalálható.
De előfordulhat kavicsbánya-tavakban,
víztározókban,valamint a holtágakban, és
természetesen nagy tavainkban is. A hegyi
patakokat kivéve általánosan elterjedt.

A legjobb dévérező helyek:
Duna szinte biztos víz a fővárosi szakasza.
Tisza és ált. folyók- mindenhol érdemes
próbálkozni, ahol egy kis langót,vagy vissza-
forgót sejtünk.
A tisza-tó rengeteg helyet kinál,legjobb talán
a Kis-Tisza 4-5 méteres vize,ahol nyáron is
biztos a fogás.
A nagy tározók-Pécsi- tó,Deseda, Pátka-
mélyebb részeiben keressük a dévéreket.