A VÖRÖSSZÁRNYÚ KESZEG:

A horgászok nagyon kedvelik a vörösszárnyú keszeget, egyrészt, mert mohón és határozottan
veszi fel a csalit, másrészt, mert ez az egyik legszebb színezetű hal.

A vörösszárnyú keszeg első szempillantásra nagyon hasonlít a bodorkára, és a kisebb egyedeket
gyakran össze is tévesztik vele. de amikor eléri a 15 cm-es nagyságot, még a legszebb színezetű bodorka is csak szerény, ezűstösszűrke hal hozzá képest. A vörösszárnyú keszeg háta aranyos olajoszőld színben játszik, ritkábban barnás. Oldala aranyszínű, néha mély bronzos árnyalattal,úszói
vérvörösek, és éppen ezért nevezik vörösszárnyú keszegnek. Régebben kicsit zavaróan piros -szemű
kelének is hívták, noha pirosas szeme inkább a bodorkának van, ellentétben a vörösszárnyú sárga szemével. Azt a leglényegesebb jegyét, amely a bodorkától minden kétséget kizáróan megkülömbözteti, minden horgásznak észre kell vennie, mert nagyon jól látszik akkor, amikor leveszi a horogról. A vörösszárnyú szája felfelé áll, alsó állkapcsa hosszabb a felsőnél, a bodorkánál pedig éppen fordított a helyzet. A másik, a két halat egymástól jól megkülönböztető jegy a hátúszó elhelyezkedése. A bodorka hátúszója a hasúszókkal egy vonalban kezdődik, a vörösszárnyú keszegé pedig hátrább, a farok felé eltolódva. És végül szivárványhártyájának színe sárga, mintha minden piros színanyagot elhasznált volna az úszóira, a bodorkáé pedig piros.
A REKORDERT MÉSZÁROS JÓZSEF fogta 2008 augusztus 25-én Szolnok-Tisza- folyó.
A hal hossza 59 cm, súlya 2060 gramm volt-piros -sárga- fehér csonti csokorra kapott. A vörösszárnyú keszeg lassan nő. Első életéve végén még csak 5-7 cm, a másodikban 9-10,a harmadikban 13-17, az ötödikben 15- 20 cm. Élőhelye tápanyagellátásától függően 8-10 évre van szüksége a 30-40 centis méret eléréséhez.
STATISZTIKAI ADATOK:
Latin név: Scardinus erythrophthalmus
Legnagyobb súly: 2,5 3 kg
Átlag suly: 2,5 kg
Legnagyobb hossz:60-65 cm
Élethossz:10-12 év
A VÖRÖSSZÁRNYÚ keszeg hátúszója
sokkal közelebb van a farkához, mint
hasúszói. A vérvörös úszók a vörösszárnyú keszeg
legszembetűnőbb jellemzői. Alsó állkapcsa hosszabb
felsőnél, ezért szája felfelé áll. A vörösszárnyú
keszeg teste magas, oldalai gyönyörű aranyszínűek.

A bodorka és a vörösszárnyú keszeg kereszteződhet, és a hibridek megkülönböztetése még a szakembereknek-az ichtilógusoknak is gondot okoz. A legbiztosabb módszer ilyenkor garatfogainak megvizsgálása. A vörösszárnyú garatfogai két sorban állnak, a külső, nagyobb sorban öt, a belsőben két foggal. A bodorkának egy sor garatfoga van, a hibrideknek pedig kettő,
de a belsőben mindössze egy kicsi foggal. A vörösszárnyú magas háta arra utal,hogy az állóvizekben érzi magát a legjobban. És valóban így van, mert a táplálékban dús sekély vizekben nő a leggyorsabban, és itt is él a legnagyobb számban. A folyókban is megélnek a vörösszárnyúak, de ott a gyenge sodrású vagy álló, és viszonylag meleg vizű helyeket keresik.
Néha még a folyók torkolatvidékén, a gyengén sós vízben is előfordulnak. Meglehetősen gyakran
választanak maguknak állát a vízbe merült fák és bokrok közelében, a vízinövények telepeiben vagy a part menti bokrok vízbe csüngő ágai alatt. NÉHA VEGETÁRIÁNUS
A vörösszárnyú keszeg gyakran táplálkozik növényekkel, és hazai halaink között az egyik legtipikusabb nővényevő halnak tartják.Különféle vízinövényeket és moszatokat fogyasztanak, sőt a más halak számára ehetetlen növényeket sem vetik meg. Ezért olyan gyakori a kis öblök moszatoktól "virágzó" vizben. Mégsem igazi vegetáriánus a szószoros értelmében. Étrendjének
a növényekhez hasónlóan fontos részét alkotják az apró állatok. A fiatal egyedek a plankton apró
élőlényeit (pl .vízibolhákat) és vízirovar lárvákat fogyasztanak. Képesek más halak ikráját is felfalni, sőt néha halivadékokra is vadásznak. Ragadozó hajlama az idő múlásával egyre erőssödik. A nagy egyedek, ha éppen nincs más táplálékuk, a növényevés helyett inkább az apróhalakra, a vízfelszini rovarokra kezdenek vadászni. ÉLETMÓDJUK A nagy vörösszányúak
kicsi, 10-20 halból álló rajokban élnek. A raj hűvös, borus időkben a fenék közelében, a vízinövények között, mintegy 3 m-es mélségben tartózkodik. napos időben gyakran még a nagy
vörösszárnyúak is küzvetlenül a felszín alatt úszkálnak, és a vízinövények közötti folyosókat, a nádasban lévő kis nyílt vízfoltokat pásztázzák.Nyáron és kora ősszel a nádleveleken rengeteg rovar, főként levéltetű van. A legkissebb szellő, egy-egy felszálló madár is a vizbe szórja őket, igy könnyű zsákmányt jelentenek a vürösszárnyúak számára.
JÓ HELYEK A VÖRÖSSZÁNYÚRA. konkrét helyeket nehéz lenne mondan és, ahol csak kapitális
egyedeket foghatunk,sokkal érdemesebb az alábbi víztipusokat megkeresni a horgászat során.
a vörösszárnyú keszeg egyre gyakrabban akad horogra a síkvidéki folyókban (Zala),de inkább a
holtágakban (Dráva) holtágak és a főágban. Síkvidéki fölyóinkban általában holtágak, agyag-és kavicsbánya gödrök kisérik. A holtágakban mindig élnek vörösszárnyúak, a bányatavakban csak akkor, ha betelepitették.