A HAL ÖT ERZÉKSZERVE: !

Akkor horgászhatsz igazán sikeresen, ha tudod,mi vonzza, és mi riasztja a halakat. Ha megismered

a halak érzékszerveinek működését, jobban el tudod képzelni, hogyan látják a világot.

A halak agya nem nagy, de éppen elégséges ahhoz, hogy kiszolgálja a vízi életmódhoz tökéletesen
alkalmazkodott érzékszerveiket. A halak rendkívül gyorsan észreveszik a táplálékot vagy a veszélyt, és az emberekhez hasonlóan öt érzékszervük van: a látás, a szaglás, az ízlelés, a tapintás,
és a hallás szervei.
MIT LÁTNAK A HALAK?
A víz megtöri, és sokkal jobban elnyeli a fénysugarakat, mint a levegő. A zavaros víz annyira elnyeli
a fényt, hogy már tízegynéhány méter mélységben sötét van. Ezért a látószerv a vízben nem sokat segít-a halak többsége rövidlátó, és sokkal kevesebb információhoz jut látása útján, mint
a szárazföldi élőlények. A halak fejének két oldalán elhelyezkedő szemek széles látószöget biztosítanak. A halnak azonban mindkét szemét pontosan ugyanabba az irányba kell állítania ahhoz,hogy pontosan felbecsülhesse egy tárgy vagy egy másik hal távolságát. Ilyenkor az éleslátás csak kis területet ölel fel. Körülötte a kép homályos, a hal csak a mozgást érzékeli. Ezért megközelíthetjük a halak állását, és ugyanezért lehet egy hirtelen mozdulattal elriasztani őket.
A halak látószögét és látásának élességét a szemük sajátos állása, a víz zavarossága és a felszíni örvények korlátozzák. Ennek ellenére a halak sokkal élesebben látják a mozgást a parton, mint
gondolnánk. Ezért egy igazán óvatos horgász igyekszik a feltétlenül legszükségesebbre korlátozni
mozgását.
A HALAK SZAGLÓSZERVE általában a fejük csúcsán elhelyezkedő orrlyukaikban található. Az orrlyukak, amelyek szaglóreceptorokkal teli csatornáin mozgás közben átáramlik a víz, sok fajnál
fejlett illatérzékelő szervek.
HANGHATÁSOK: Sok hal érzékeli a hangokat a fülhöz hasonló működésű érzékszervével. Bár nem sokat, tudunk arról, mennyire képesek elemezni az ilyen jellegű információkat, az azonban csaknem biztos, hogy képesek reagálni a hangos zenére, vagy a kiabálásra a parton. A hangokat azonban a vízben terjedő rezgésekként is érzékelhetik.
A HALAK TESTÉN VÉGIGHÚZÓDÓ OLDALVONAL RENDKÍVÜL ÉRZÉKENY A REZGÉSEKRE. ez az érzékszerv teszi lehetővé a rajban élő halak számára, hogy azonosítsák a hasonló nagyságú halakat, és felfedezzék a közeledő ragadozókat. Úgy működik, mint egy radar.

A süllők, sok más ragadozóhoz hasonlóan, vadászat közben elsősorban látásukra támaszkodnak.
Nagy, fejük elején elhelyezkedő szemeik közel állnak egymáshoz, így igen jól tudják érzékelni a távolságot.
VIGYÁZZ A BAJUSZRA:
A halak bajusza igen finom érzékszerv, sok ízlelőbimbóval. Segítségükkel találják meg a halak a táplálékot éjjel, és a zavaros, opálos vízben. Ügyelj arra,hogy amikor a halat leveszed a horogról, a bajusz könnyen sérülhet, az ízlelőbimbóitól megfosztott halnak pedig nincs túl sok esélye a túlélésre.
A ragadozók, például a csuka, a balin és a pisztráng vadászat közben elsősorban a látásukat használják. Szemeik ezért egymáshoz közel, a fejüket elején helyezkednek el. Éleslátásuk így
viszonylag nagy területet ölel fel, és a távolságot is jól fel tudják becsülni.Szemük állása a zsákmány pontos bemérését és elkapását is lehetővé teszi. A rajban élő halaknak, például a bodorkának, karika keszegnek és a dévérnek, nem kell ennyire pontosan érzékelniük a távolságot. Az éleslátás sem fontos a számukra. Szemeik egymástól meglehetősen távol, fejük két oldalán helyezkedik el, így meglehetősen agy látószögben, jól érzékelnek minden mozgást Könnyebben meg tudnak tehát maradni a rajban, jól észlelik a közeledő ragadozót és a mozgásban lévő táplálékot.
EGYÉB ÉRZÉKSZERVEK:
A halak többségének szaglása is igen fejlett. A halaknak nem csak a szájukban találhatók izlelőszervek. Például a harcsa bőrében is vannak izlelőbimbók, és szintén a harcsának meg más
halaknak, mint a pontynak, márnának és a menyhalnak a bajuszain van sok ízlelőbimbó. A halak tapintószerve az ingerekre rendkivül érzékeny bőrükben van. Ebben, rezgésekre érzékeny, sejtekkel teli oldalvonaluk játssza a fő szerepet, amelynek segitségével a halak érzékelni tudják a veszélyt és felfedezik a táplálékot is.