A RAVASZ PONTY

PONTY:

A nagy ravasz és hatalmas erejű ponty próbára teszi még a legtapasztaltabb horgászok
Találékonyságát és tudását is.
REKORDEREK:
A legnagyobb pontyot a Miskolc melletti Csorbatelepi-tó adta.
Balogh Tibor 1997.június 27-én 32,33 kg -os hatalmas példányt
fogott,melynek hossza 104 cm volt. Alig tíz nappal korábban,
Barsányí Lajos a Gyékényesi Kavics Kavicsbánya -tavon
akasztott egy 32 kilós pontyot,amellyel tíz napig a magyar
rekordot is magáénak tudhatta.
Statisztikai adatok:
Latin név:Cyprinus Carpio
Legnagyobb súly:45 kg
Átlag súly: 5 kg
Legnagyobb hossz: 120 cm
Élethossz:40-50 év
Kifogható méret általában:30 cm
Előfordulása:
Magyarországon a leggyakoribb a mesterséges tavakban,
tározókban, az úgynevezett intenzíven telepített vizekben,
de a sekély patakokat kivéve mindenhol közönséges.

Tőponty:
A tőponty pikkelyei kicsik és egyenletesen helyezkednek el.
Széles úszói arra utalnak, hogy a ponty kiválóan mozog a vízben.

A tükörpontynak kevés nagy pikkelye van.Mintegy 20 sugár
van a hosszú hátúszójában.

A pikkely nélküli változatok a bőrpontyok
A szájszegletében és a felső ajkán lévő2-2
bajuszon rengeteg ízlelőbimbó található.

ÉTEK:
Mindig ott van a karácsonyi asztalon.Annyira részévé vált hagyományainknak,hogy szinte
hihetetlen, alig néhány száz éve él vizeinkben. Hazája keleten van, s gyors növekedése,
könnyű tenyésztése miatt telepítették be az európai vizekbe. A szerzetesek, akik a kolostorok
melletti halastavakban tenyésztették, szintén segítették a pontyot az öreg kontinens
meghódításában. A tenyésztés során a pontynak sok faja és változata alakult ki, amelyeket
testük magassága, pikkelyeik száma és mérete különböztet meg
A ponty testalkata masszív,zömök. A vad, azaz nyurga pontyok testmagassága a négyszer
fér bele a testhosszába, a magasabb hátú nemes tükörpontyoknak viszont alig kétszer.
A pontyok színe változó, de az olajos, barnás és aranyos dominál. A pontyivadék,a legtöbb
fiatal halhoz hasonlóan,planktonnal és rovarlárvákkal táplálkozik. A felnőtt egyedek
előrenyúló szájukkal túrják a vízfeneket, és mindent felfalnak, amit csak képesek lenyelni.
A pontyok néha akár tizegynéhány centiméter mélyen is átkutatják az iszapréteget,s ebben
segíti őket nagyon érzékeny ízlelőszervük, rövidke bajszuk, A sekély vízben felszálló iszapfelhők
jelzik,hogy a pontyok éppen lakomáznak. Figyelmüket sem a féltékeny nagy rák vagy kagyló,
sem a pici szúnyoglárva nem kerüli el.
A ponty nem ragadozó,de ha nagyra nő, előfordul, hogy kis halakat is elfogyaszt.Ravaszságuk
kiváló szaglásuknak és ízlelésüknek, valamint nagyfokú tanulékonyságuknak köszönhetik.
Sokáig emlékeznek a csalira, ami egyszer becsapta őket. Nagyon félénkek. Gyakran
táplálkoznak a sekély vízben, de nagyon nehéz becserkészni őket, mert azonnal elmenekülnek
a mélyebb vízbe, ha valami gyanúsat látnak vagy hallanak.Táplálkozásukat hol a mélyebb vizekben,hol közvetlenül a felszín közelében keresik. A pontyok aktivitása közvetlenül összefügg
a víz hőmérsékletével. Ha a víz 14 C fok alá hűl, a pontyok keveset és ritkán esznek.
a horgászok azonban bebizonyították,hogy télen is lehet pontyozni. A legnagyobb kánikulában a
ponty étvágya az oxigénhiány miatt csökken.Táplálkozásukat ilyenkor a szeles napok serkentik,
amikor a sekély vízterületek is megtelnek oxigénnel.
Telepített konyhahal:
A ponty szereti a táplálékban dús,gazdag növényzetű állóvizeket. Jól megél a síkvidéki folyókban,a víztározókban és a tavakban is. Mindenhol előfordul. A közkedveltsége és egyszerű
meghorgászhatósága miatt rengeteg pontyot telepítenek a hazai vizekbe. A telepített halaknak
gyakran 90 százaléka ponty, melyik zömét a telepítést követő napokban fogják ki a horgászok.
Ilyenkor ugyanis szinte a mikor gondolkodás nélkül kapnak a halak,így könnyűszerrel lehet őket
zsákmányul ejteni. A magyar húshorgászat eme célpontja azonban hamar kitanulja a túlélés
technikáját,így később a nagyobb példányokat már sokkal nehezebb horogra keríteni.
Szaporodás
A pontyok sekélyes vizekben,a vízinövények között, folyók ártereiben pedig az elöntött víz alatti
füves területeken ívnak, s itt is rakják le ikráikat. Nagy probléma, hogy a természetes szaporulat (ahol van ilyen, például a Tisza - tóban),sajnos évről-évre egyre nagyobb számban pusztul el, az ívást figyelmen kívül hagyó vízgazdálkodás miatt. Gyakran előfordul,hogy leengedik a vizet az
ikrákról,vagy túlságosan sok víz kimossa a fiatal egyedeket a sekély vizekből.

Nyurga pontyok emlékeztetnek a leginkább vad őseikre. Több az ehető részük, ezért ezeket
szaporítják a tenyésztők.

Tükörpontyoknak nem csak a pikkelyük kevesebb, de a hátuk is magasabb, mint a pikkelyeseké.
Így ugyanolyan testhossznál súlyuk lényegesen nagyobb, ezért ezeket pacni pontynak is szokták
nevezni. Ezek a nemes pontyok azonban meleg igényesebbek,és érzékenyebbek a bőrbetegségekre .(pl.gombákra és baktériumos fertőzésekre).