A RAVASZ PONTY

PONTY:

A nagy ravasz és hatalmas erejű ponty próbára teszi még a legtapasztaltabb horgászok
Találékonyságát és tudását is.
REKORDEREK:
A legnagyobb pontyot a Miskolc melletti Csorbatelepi-tó adta.
Balogh Tibor 1997.június 27-én 32,33 kg -os hatalmas példányt
fogott,melynek hossza 104 cm volt. Alig tíz nappal korábban,
Barsányí Lajos a Gyékényesi Kavics Kavicsbánya -tavon
akasztott egy 32 kilós pontyot,amellyel tíz napig a magyar
rekordot is magáénak tudhatta.
Statisztikai adatok:
Latin név:Cyprinus Carpio
Legnagyobb súly:45 kg
Átlag súly: 5 kg
Legnagyobb hossz: 120 cm
Élethossz:40-50 év
Kifogható méret általában:30 cm
Előfordulása:
Magyarországon a leggyakoribb a mesterséges tavakban,
tározókban, az úgynevezett intenzíven telepített vizekben,
de a sekély patakokat kivéve mindenhol közönséges.

Tőponty:
A tőponty pikkelyei kicsik és egyenletesen helyezkednek el.
Széles úszói arra utalnak, hogy a ponty kiválóan mozog a vízben.

A tükörpontynak kevés nagy pikkelye van.Mintegy 20 sugár
van a hosszú hátúszójában.

A pikkely nélküli változatok a bőrpontyok
A szájszegletében és a felső ajkán lévő2-2
bajuszon rengeteg ízlelőbimbó található.

ÉTEK:
Mindig ott van a karácsonyi asztalon.Annyira részévé vált hagyományainknak,hogy szinte
hihetetlen, alig néhány száz éve él vizeinkben. Hazája keleten van, s gyors növekedése,
könnyű tenyésztése miatt telepítették be az európai vizekbe. A szerzetesek, akik a kolostorok
melletti halastavakban tenyésztették, szintén segítették a pontyot az öreg kontinens
meghódításában. A tenyésztés során a pontynak sok faja és változata alakult ki, amelyeket
testük magassága, pikkelyeik száma és mérete különböztet meg
A ponty testalkata masszív,zömök. A vad, azaz nyurga pontyok testmagassága a négyszer
fér bele a testhosszába, a magasabb hátú nemes tükörpontyoknak viszont alig kétszer.
A pontyok színe változó, de az olajos, barnás és aranyos dominál. A pontyivadék,a legtöbb
fiatal halhoz hasonlóan,planktonnal és rovarlárvákkal táplálkozik. A felnőtt egyedek
előrenyúló szájukkal túrják a vízfeneket, és mindent felfalnak, amit csak képesek lenyelni.
A pontyok néha akár tizegynéhány centiméter mélyen is átkutatják az iszapréteget,s ebben
segíti őket nagyon érzékeny ízlelőszervük, rövidke bajszuk, A sekély vízben felszálló iszapfelhők
jelzik,hogy a pontyok éppen lakomáznak. Figyelmüket sem a féltékeny nagy rák vagy kagyló,
sem a pici szúnyoglárva nem kerüli el.
A ponty nem ragadozó,de ha nagyra nő, előfordul, hogy kis halakat is elfogyaszt.Ravaszságuk
kiváló szaglásuknak és ízlelésüknek, valamint nagyfokú tanulékonyságuknak köszönhetik.
Sokáig emlékeznek a csalira, ami egyszer becsapta őket. Nagyon félénkek. Gyakran
táplálkoznak a sekély vízben, de nagyon nehéz becserkészni őket, mert azonnal elmenekülnek
a mélyebb vízbe, ha valami gyanúsat látnak vagy hallanak.Táplálkozásukat hol a mélyebb vizekben,hol közvetlenül a felszín közelében keresik. A pontyok aktivitása közvetlenül összefügg
a víz hőmérsékletével. Ha a víz 14 C fok alá hűl, a pontyok keveset és ritkán esznek.
a horgászok azonban bebizonyították,hogy télen is lehet pontyozni. A legnagyobb kánikulában a
ponty étvágya az oxigénhiány miatt csökken.Táplálkozásukat ilyenkor a szeles napok serkentik,
amikor a sekély vízterületek is megtelnek oxigénnel.
Telepített konyhahal:
A ponty szereti a táplálékban dús,gazdag növényzetű állóvizeket. Jól megél a síkvidéki folyókban,a víztározókban és a tavakban is. Mindenhol előfordul. A közkedveltsége és egyszerű
meghorgászhatósága miatt rengeteg pontyot telepítenek a hazai vizekbe. A telepített halaknak
gyakran 90 százaléka ponty, melyik zömét a telepítést követő napokban fogják ki a horgászok.
Ilyenkor ugyanis szinte a mikor gondolkodás nélkül kapnak a halak,így könnyűszerrel lehet őket
zsákmányul ejteni. A magyar húshorgászat eme célpontja azonban hamar kitanulja a túlélés
technikáját,így később a nagyobb példányokat már sokkal nehezebb horogra keríteni.
Szaporodás
A pontyok sekélyes vizekben,a vízinövények között, folyók ártereiben pedig az elöntött víz alatti
füves területeken ívnak, s itt is rakják le ikráikat. Nagy probléma, hogy a természetes szaporulat (ahol van ilyen, például a Tisza - tóban),sajnos évről-évre egyre nagyobb számban pusztul el, az ívást figyelmen kívül hagyó vízgazdálkodás miatt. Gyakran előfordul,hogy leengedik a vizet az
ikrákról,vagy túlságosan sok víz kimossa a fiatal egyedeket a sekély vizekből.

Nyurga pontyok emlékeztetnek a leginkább vad őseikre. Több az ehető részük, ezért ezeket
szaporítják a tenyésztők.

Tükörpontyoknak nem csak a pikkelyük kevesebb, de a hátuk is magasabb, mint a pikkelyeseké.
Így ugyanolyan testhossznál súlyuk lényegesen nagyobb, ezért ezeket pacni pontynak is szokták
nevezni. Ezek a nemes pontyok azonban meleg igényesebbek,és érzékenyebbek a bőrbetegségekre .(pl.gombákra és baktériumos fertőzésekre).

A harcsa ,,az édesvizek óriása"

HARCSA: Aharcsa teste nyálkás,pikkelytelen,hátúszója nagyon kicsi
Nagy szájában kicsi kefefogak vannak.Hat bajusza van-két nagyon
hosszú a felső állkapcsán és négy rüvid az alsó állkapcsán.

Statisztikai adatok: Harcsabajszos hatalmas száj,széles, fehér has,
tekintélyt parancsoló méretek. Az éjszakai
életet folytató harcsa vizeink óriása.
A szürkeharcsa olyan jellegzetes,hogy kivételes
figyelmetlenség kell ahhoz, hogy valaki egy kis
Latin név Silurus glanis harcsát összetévesszen a hozzá leginkább
hasonló menyhallal vagy törpeharcsával.
Legnagyobb súly:200 kg A menyhalnak csak egy kis bajusza van az
Átlag súly: 10 kg álla alatt. A törpeharcsának négy bajusza van
Legnagyobb hossz: 3 m a felső állkapcsán,négy az alsón, hátúszójában
Élethossz: 35 év és mellúszóiban pedig egy-egy erős roppant
hegyes, nagy tüske található.A harcsának két
hosszú bajusza van a szájszeglete felett, és
négy rövid a tokáján.

TÁPLÁLKOZÁSA:

A fiatal harcsa rovarlárvákkal, piócákkal,rákokkal és puhatestűekkel táplálkozik.
A felnőtt egyedek már elsősorban halakat fogyasztanak, de nem vetik meg a
férgeket, rákokat és békákat sem. A nagyobb harcsa akár egy fiatal kacsát is el

tud kapni. Bár sok rekord méretű harcsát fogtak már nappal is, ez a hal leginkább
éjjel aktív.Ilyenkor ugyanis feljön a mély vizekből és zajosan vadászik a felszín
közelében A nagyobb állatokat támadó és a fürdőzőket is zaklató harcsákról szóló
történetek inkább a mesék világába tartoznak. A harcsa nyelőcsöve meglehetősen
szűk, ezért méretéhez képest inkább apróbb állatokkal táplálkozik.
Még a legnagyobb bajszosokat is kísértésbe hozhatjuk néhány szál piócával,
harmatgilisztával, vagy akár egy néhány centiméretes twisterrel is. Nappal a
harcsa rendszerint a mély vízben, rejtekhelyén tartózkodik. Ilyenkor csak azokra
az áldozatokra támad rá amelyek szó szerint belecsúsznak a szájába. Éjjel kijön
búvóhelyéről, és a sekélyesekben vagy a víz felszínén vadászik.Egy nagy harcsa
vadászterülete többezer négyzetméter is lehet.

FÉSZEKŐRZŐ HAL:

A halak többsége az ikrák lerakása után nem törődik az ivadékával. A harcsa a közé
a néhány halfaj közé tartozik, melyek eleget tesznek szülői kötelességeiknek. Ívás
előtt a nőstény primitív fészket épít nádból és gyökerekből. A lerakott ikrákat a hím
őrzi ugyan, de nem túl gondos apa. Csak néhány napig kergeti el az ikrákat leső
apróhalakat, a kikelés után a fiatal harcsáknak már maguknak kell boldogulniuk.
A harcsa ikráj hasonlít a békapetéhez. Nagyon gyorsan fejlődik. 4-5 nap után
kikelnek a néhány milliméteres ivadékok, majd pár nap alatt felélik a peteburokban
lévő szikanyagot.Ennek az időszaknak a végén kinő a bajuszuk és megkezdik az
önálló táplálkozást.
A harcsa élete első éveiben rendkívül gyorsan nő. egyévesen már elérheti a 15 centi-
-métert, öt év elteltével pedig hossza már megközelíti a 90 cm-t. Rendszerint csak
ekkor válik ivaréretté és megkezdi a szaporodást. Korábban- többek között-ennek
tudatában állapították meg a 80 cm-és méretkorlátozást szaporodási időszakban,
ami a mai szabályok szerint 10 kg-ra módosult(ennél kisebb harcsát nem szabad
kifogni május 3-tól június 15-ig) A későbbi években a harcsa testhossza már
lassabban nől. A 10 évesek mintegy 120cm, a 15 évesek másfél méter hosszuak.
Később a harcsa már csak 2-3 centit nyúlik évente, de nagyon hosszú életű, így
hatalmas méretet érhetik el. Azt se feledjük, hogy a nagy halak testhosszának
csekély növekedésével testük tömege jelentősen gyarapszik.

REKORDEREK:

A legnagyobb horoggal fogott magyar harcsa
tömege 98 kg, hossza 238 cm. Elejtője,Tóth
László a szentesi II. számú intenziv tavon
(harmatgiliszta csalival 1995. június 10-én.
Figyelemre méltó,hogy az eddig országos
rekordernek számitó 95,8 kg-os harcsa 238
cm volt. csupán egy pár kilóval karcsúbb.

HOSSZÚ ÉLETŰ BAJSZOS

Hatalmas mérete alapján azt hihetnénk, hogy a harcsa nagyon
hossú életű,pedig a legnagyobb példányok is csak ritkán
időssebbek 35 évesnél. A legidősebb bizonyitott életkorú
harcsa 51 éves volt.1569-ben engedték egy kis tóba strassburg
mellett, s amikor 1620-ban elpusztult, alig 1,5 m hosszú volt.
Más hatalmas példányok viszont, amelyek életkorát ichtilógusok
pontosan meg határozták, sokkal fiatalabbnak bizonyultak.
A Morava folyóból kiffogott 58 kg súlyú és 189cm hosszú harcsa
29 éves volt, a Vágon fogott 62 kg súlyú és 207 cm hosszú karcsú
óriás csak 25 éves "ifjonc" volt. Egy 1984-ben Szlovákiában
fogott példánynak harmincöt évre volt szüksége ahhoz hogy 65 kg
sulyra és 230 cm hosszúra növekedjék. Hazai rekord harcsánk
a maguk 95,8 és 98 kilójukkal valamint 238 centijükkel-csak
kerületméretükben külömböztek.92, ill. 102 cm-szintén hasonló
kort érhettek meg. Még a hatalmas harcsárol hires Volga-deltában
sem kerültek elő 30 évesnél idősebb példányok. A százéves
harcsákról szoló legendákat tehát semmi sem igazolja.........................